Életből az életbe

Szenvedésen keresztül vezet utunk az életbe, onnan a halálba, és szintén szenvedésen keresztül jutunk a halálból az életbe - állapították meg az önkéntes beteglátogatók.

Áprilisi találkozóját tartotta szombaton az egyházmegyei önkéntes beteglátogatói kör. A szatmárnémeti Szent Alajos Konviktusban kilenc órától találkoztak, ahol Gajdos Zsuzsa debreceni klinikai lelkigondozó tartott előadást "Út a szenvedésen át az életből az életbe" címmel.

Az "élet színeiért" mondott felvezető ima után Gajdos Zsuzsa a témát három részre osztva, előbb a születéshez tartozó szenvedésekről, a közösségbe születésről, az egymástól tanulásról, egymáshoz alkalmazkodásról beszélt. A második részben a testi-lelki megpróbáltatásokat tárgyalta - amelyek hozzájárulnak felnőtté válásunkhoz -, a keresztek hordozásának vonakodó és átölelő módját mutatta be, és találkozásaink fontosságára mutatott. Az előadás harmadik részében mindennapjaink küzdelmei - családban, munkahelyen, plébániai közösségben -, talentumaink hasznosítása tárgyalása után feltette a hallgatóságnak a kérdést: "Mit viszünk magunkkal az örök Atya elé?" Válaszként elhangzott: a megtett és elmulasztott cselekedeteink mellett az imáinkat, a másokért elmondott imákat, és a mások által, értünk elmondott imákat is."

Az előadást követően a résztvevők elmondták gondolataikat az elhangzottakkal kapcsolatban, a saját életükből merítve olyan példákat, mesélve olyan helyzeteket, amelyekben visszhangozni érezték a lelkigondozó szavait.

A rendezvény végén, a témához kapcsolódóan képelmélkedést tartottak, melyben az életutat hídként szemlélték, köszönetet adva a szeretetért, a lehetőségekért, az erőért a nehézségekben.